A Mi Urunk Jézus Krisztus 24 Órája a Passiójában

Az Úr Jézus Krisztus 24 órás Keserű Passiója Luisa Piccarreta, az Isteni Akarat Kis Lánya által

† Tizenharmadik Óra
5-től 6-ig DÉL †

Jézus a börtönben

Előkészület minden órára

Jézus, rövid alvás után ébredtem és nem találom Téged. Szívem erősen ver, szerelmem vágyik rád. Mondd meg, hol vagy? Angyalom, vigyél a Kaifás házába. Keresem és kutatok mindenütt, de Jézust sehol sem találom. Szerelmem, siess velem közelbe, hogy repüljön hozzád és meneküljek karjaidba. Most már bezárták Téged a börtönben. Amíg szívem örömmel teli, mert megtalálta Téged, fájdalommal sértődik, amikor látja az állapotodat. Kezeidet hátra kötve még mindig oszlophoz láncolva van, lábad is megkötözött. Arcodon kékes, duzzadt, vérzik a csapásoktól. Szemeid fényét elvesztették. Nézelkedésed fáradt és szomorú, hajad zűrzavaros. Milyen sértett az egész személyöd! És nem segíthetsz magadon, mert megkötözve vagy. Sírva roskadozom lábaidnál és irgalmasan szólok: „Milyen állapotban vagy, Jézusom!”

Válaszolsz nekem: „Jöjj, lelkem, figyelj mindenre, amit látod tennem, hogy te is tenni tudjak veled és folytathatom életemet benned.”

Csodálattal látok, hogy nem a saját szenvedéseiddel foglalkozsz, hanem leírhatatlan szeretettel csak az Atya dicsőségére gondolsz, hogy megfizessz neki mindazt, amit nekünk tőle kell. Minden lelket magadhoz hívasz, hogy elviseld bűneiket és adjd nekik minden jó dolgodat. Mivel már kezd hajnalodni, úgy tűnik, mint ha édes hangod szól:

„Szent Atyám! A mindennek köszönöm, amit már szenvedtem és aminek még szenvednem kell. Mint a hajnal hívja az napot és bejelenti a Nap felkelését, úgy ragyogjon a kegyelmi hajnal minden szíven! Akkor, amikor nappal lesz, én, az Igazság Napa, fénylök bennük és uralkodok mindenkire. Nézd, Atyám, ezek a lelkek! Minden gondolatukra, szavukra, cselekedetmükre és elhagyásukra válaszolni fogok véremben és életemben.”

Jézus, végtelen szerelmed! Egységbe olvadok veled és köszönöm mindazt, amit szenvedtetnél már és még szenvedteni fogok. Kérlek, engedj a kegyelmi hajnalnak ragyogni minden szíven.

Látok, hogy helyettesíted azokat a gondolatokat, hajlamokat, ösztönöket és szavakat, amelyek nem ajánlottak fel dicsőségedre reggel. Hívod magadhoz teremtmények gondolatait, szavait és hajlamaikat, mert neked tartoznak, és tökéletesíted őket a jó vélemény által, hogy az Atyának adják meg a méltó tiszteletet.

Jézus, isteni Mester! Amíg egy órára magunk vagyunk e börtönben¹, a szent fejedhez közeledek, hogy rendbe rakjam a hajadat. Ezzel akarok kárpótolni annyiszámú zavarodott lelket, akik teljesen az földi dolgokban merülve nincs gondjuk Rád. A Te lélekben való elmerüléssel akarom imádkozni minden gondolatodat, hogy a bűnös gondolatokért és annyi figyelmen kívül hagyott és visszautasított megvilágosításokért és inspirációkért kárpótlást tegyek. Akarom az ember gyermekeinek összes gondolatát egyévé tenni Tiédével, hogy igaz kiengesztelést és tökéletes dicsőséget tudjak neked ajánlani.

Sajgálatos Jézus! Csókolom a szomorú szemedeit, melyek könnyeidet nem száríthatod el, s az arcodat, melyet a megvetettek megrontásától nem tudsz megtisztítani, mert oszlophoz van kötve. Mivel a pozíciód annyira kínos Tiédnek a kötelékek miatt², hogy a fáradt szemedeidet sem zárhatod be egy kis pihenésért cserébe. Ó drága barátom, mennyire szerettem volna karomba venni Téged, hogy pihenést adjak! Akarok elszárazítani könnyeidet, bocsánatot kérni és kárpótolni azokat a hiányosságokat, amikor nem szándékoztunk tetszeni neked cselekedeteinkkel; amikor nem néztünk Rád, hogy megtudjuk, mit akarsz tőlünk tenni s hova irányítsuk lépéseinket. Akarom összes szememmel és minden emberrel együtt Tiéddel egyesíteni, hogy kárpótoljunk mindazt a bűnt, amit szemetelésből követtek el.

Legkegyelmesebb Jézus! Emlékezem az összes sértést, melyet füléid hallani kellett egész éjszaka és minden olyan bűnre, mely rossz beszédhallgatásból származik. Bocsánatot kérök és kárpótolni akarok, mert süketek voltunk a hangodra, amikor hívtál vagy úgy tettünk, mintha nem hallanánk. Akarok állandó és tökéletes kárpótlást tenni, minden ember fülét Tiéddel egyesíteni, hogy továbbá mindenkinek, kivétel nélkül, meghallhatja a szent szavaidat s végrehajtsa őket.

Legszeretettebb Jézus! Imádom a legszentebb Arcodat, melyet az arcvágások teljesen eltorzítottak. Bocsánatot kérök mindazért, amit hiányoltunk, amikor hívtál kárpótlásra és nem követtük hangodat s eltávoloztuk magunktól. Jézus! Akarom az Arcodomban rejteni arcomat, hogy visszaadjam Tiédnek a természetes szépségedet s kárpótoljak minden gyalázatot, melyet ellenségeid mutattak ki szent majestásod ellen.

Legsajgálatosabb Jézus! Hogyan van szétverve a szádat az kivégző szolgák pöfökből! Akarok kárpótolni minden ember rossz beszédéért. Akarom összes ember hangját Tiéddel egyesíteni, hogy elnémítjuk a bűnös szavakat s átalakítsuk őket isteni dicsérő és szerető hanggá.

Láncokban verett Megváltóm! Látom Téged kötél-és láncfajzásokkal megterhelve, melyek nyakadról s válladról függnek, karjaidat lefekszik és oszlophoz köti; kezeid duzzadtak, fekete-kékre váltak a súlyos bilincs szorításától. Az oszlop is vérrel van áztatott. Engedj meg nekem, Jézusom, hogy feloldalak Téged. De ha kötve akarsz lenni, akkor szeretetségi láncokkal fogok kötelezni Téged, mert azok enyhítik s édesítenek a kínodat helyett, hogy szenvedeljes legyen. Amíg feloldalak Téged, akarom Tiéddel egyesülni, hogy minden bűnös ragaszkodásért kárpótlást tegyek és szeretetségi láncokat teszek mindenkire.

Miután a szívükbe öntjük az Önben olyan erősen égő tüzet, hogy alig tudja tartani, akkor minden férfi hidegszívűségét, mindent bűnös örömöt és kényelmes szeretetet megbocsátunk; hogy a feláldozás szelleme és szenvedésszeretet legyen benne mindegyikben. Sohasem akarok magam is az Ön kezébe adni, s bűnöseimért, valamint minden férfiéért fájdalmat érezni, még a rosszul tett jó dolgokért és öntudatosságért is. Minden embert szeretnék boldoggá tenni az Ön szent munkái illatával. Sohasem akarok az Ön lábain járni, hogy megbocsássam minden gonosz lépést; mindazt a gyermekek lépcsőit és nyomait az Önben zárjam le, hogy bejuthassanak a szentség útjára.

Édes életem, engedje meg, hogy teljesen belemerüljek Szívebe. Bezárom benne minden ember hajlamát, vágyát és kívánságait, hogy megszenteljem őket és bűnhődjék mindazért, amivel hiányosak voltak velük. Adja nekik az Ön hajlámokat, az Ön vágyakat, az Ön szent vágyakat, hogy senki többé ne sértse meg Őt.

Most hallom a kulcsok csilingelését. Az Ön ellenségei akarják elvinnie újra. Jézus, meghalok, vérem jéggel borul be. Hamarosan ismét az ő kezükben lesz. Mi fog vele történni?

Úgy érzem, mintha hallanám a tabernákulum kulcsainak csilingelését. Érdemes kezek közelítnek ahhoz, hogy kinyissák a tabernákulumokat és talán leengedjék az Önt a szenttől elidegenített szívekbe. Hogy gyakran viszik ki Őt utcára felvonulásokban vagy frissítésként, s találkozik ellenséges emberekkel, akik figyelmen kívül hagyják és gyalázzák Őt.

Jézusom, a szeretet foglya! Akarok lenni minden börtönben, ahol Önt szerelemből bezárnak, hogy megfigyeljem szolgáit szabadítani Őt. Mindig akarok társaságot tartani veled és bűnhődni azért, amit a Szeretet Szakramentumában szenved.³

Jézus, ellenségei közel vannak. A földön töltött élet utolsó napján köszöntögeti a nappalat. Feloldják Önt. Amint szeretettel néz rájuk, látják, hogy minden majestás. Ám mégis újra ütik az arcát, s pirosodik drága vérével.

Szerelmem! Mielőtt elhagyja a börtönt, kérlek fájdalommal, áldjon meg engem, hogy erőmet kapjak, követni Őt a Passió további útján.

Gondolatok és gyakorlatok

Szent Annibale Di Francia atya munkája szerint

Börtönben, oszlophoz kötözve és mozdulni nem tudva, Jézust köpönyeggel és iszalaggal borítják be. A lelkét keresi társnak. És mi? Boldogok vagyunk egyedül Jézussal, vagy a teremtmények társaságát keressük? Csak Jézus az egyetlen lélegzetem és szívverésem?

Amiért szeretni akarja minket, Jézus szárazsággal, nyomással, szenvedéssel és mindenféle más megkorbácsoláshoz kötözi lelkünket. És mi? Boldogok vagyunk-e azokban a börtönökben, ahová Szerelme bezár minket—azaz sötétségbe, nyomásba stb.?

Jézus börtönben van. Érezzük-e a szilárdságot és az ügyességet, hogy magunkat Jézusba zárjuk be szeretetéből? Sanyargatott Jézus vágyott lelkünk után, hogy kiszabadulhasson és fenntartható legyen a fájdalmas helyzetben, amelyben találta magát. És mi, csakis Jézust várjuk-e, hogy jöjjön és társasággal látogassa meg minket, szabadítsa fel minden szenvedély láncaitól, és kötse le szívének erősebb láncaival? És

fektessük-e fájdalmainkat Jézus sanyargatott kíséretébe, hogy eltávolítsuk tőle a nyálat és az iszapot, amit bűnösök küldenek neki? Jézus imádkozik a börtönben. Imánk állandó-e Jézussal?

Láncra vert Jézusom, szerelmetemért tetted magad foglyul, és kérlek, zárd be elmémet, nyelvemet, szívemet és egész magamat benned, hogy ne legyen szabadságom, s Te legyél Abszolút Uram felettem.

¹ A Caiaphas első kínvallatását követően, amely éjfél után is folytatódott, Jézust börtönbe zárták hajnalig. Maria von Agreda: „Isten titokzatos városa”, kötet II., BII, fejezet 7; Katharina Emmerich, op. cit. Jézus a börtönben.

² „Állni kényszerült, de olyan helyzetbe hozták, hogy kötve és egyidejűleg hajlított állapotban volt, nem ülhetett le, de semmilyen módon nem emelhett fel testét egyenes pozícióba pihenés céljából”.

³ A börtönök a tabernákulumokra utalnak, a ministránsok pedig azokat a papokat jelentik, akik megnyitják a tabernákulumokat, hogy a eukarisztikus Megváltó ki lehessen állítva vagy szentáldozásban osztogathasson a hívőknek, illetve felvonulhasson a utcákon.

Áldozat és Hálaadás